A Mindenszentekről szóló fejezet kezdete (Fotó: VFKL, 2022.)
A Jacobus de Voragine által összeállított Legenda aurea sanctorum ősnyomtatvány-kiadása 37007-es raktári szám alatt található meg a Veszprémi Érseki Könyvtárban.
Az Arany Legenda néven ismert középkori hagiográfiai gyűjteményt Jacobus de Voragine itáliai domonkos szerzetes állította össze a 13. században. Címében az arany kifejezés a mű középkori jelentőségére és népszerűségére utal. Az egyház közösségében a szentek tisztelete egészen a 2. századig nyúlik vissza, amikor a keresztényüldözések áldozatául esett vértanúk sírjánál évente összegyűlve szentmisében emlékeztek meg megdicsőülésük napjáról. Az évszázadok során az apostolokat, szent életű püspököket, szerzetesrendek alapítóit, szüzeket, özvegyeket, hitvallókat övezte megkülönböztetett tisztelet.
Kézírásos pótlás a kötet elején (Fotó: VFKL, 2022.)
Jacobus de Voragine a középkori szentkultuszhoz kapcsolódó hatalmas forrásanyagból szerkesztette meg azt a klerikusoknak és laikus híveknek egyaránt jól használható életrajzgyűjteményt, amelyet nemzeti nyelvekre is lefordítottak. A mű feltehetően már a tudós szerzetes életében is több változatban terjedt el. Az utókornak számos kézirat és ősnyomtatványok sora őrizte meg ezeket az életrajzokat. Miután a Legenda Sanctorum kritikai kiadása mind ez idáig nem készült el, pontosan nem lehet tudni, hogy az eredeti műben hány szentet ismerhettek meg az olvasók. A különböző kiadások nagy változatosságot mutatnak, és általában tartalmazzák a helyi közösség által tisztelt szentek életrajzait is. Munkájában a szerző az egyházi év nagy ünnepeiről, valamint a Mária-ünnepekről és a Szent Kereszt ünnepeiről is megemlékezve, a liturgikus naptár időrendjének megfelelően adja közre a szentek legendáit.
Díszes iniciálék egy oldalpáron(Fotó: VFKL, 2022.)
A Legenda aurea sanctorum-nak az 1478-ban Anton Koberger híres nyomdájában, Nürnbergben készült ősnyomtatványából Magyarországon hét példány lelhető fel. Ezeknek egyikét a Veszprémi Érseki Könyvtárban őrzik. A könyv a veszprémi káptalan könyvtárának féltett kincse volt, bár névmutatója és első fóliója hiányzik. Az előszó így nem ismerhető meg e példányból, de a törzsszöveg hiányzó részét kézírással pótolták. A sötétbarna, egészbőr kötésű könyv gerincére utólag egy világosabb barna bőrt húztak, amire a címnyomást tartalmazó bőrt illesztették. Alatta papírcímkén a kiadásra vonatkozó adatok olvashatók: Norimbergae per Antonium Koburger MCCCCLXXVIII. A használókat változatos, szép, kézzel készített iniciálék gyönyörködtetik.
Az inkunábulum restaurálására, amelyet a Veszprémi Érsekség és a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának közös anyagi áldozatvállalása tett lehetővé, 2012-ben került sor. A nagy szakértelmet igénylő munkát Juhász János végezte.