Könyvtárunk őrzi és gondozza a veszprémi Szent Mihály székesegyház történelmi kottatárát, mely Veszprém zenei múltjának legértékesebb tanúja. A kottatár közel 3000, zömében kéziratos kottát tartalmaz. A székesegyházi kottatár részét képezi az UNESCO védnöksége alatt álló Nemzetközi Zenei Forrásrepertóriumnak, az ún. RISM-nek.
A kottatár az egyik legnagyobb és leggazdagabb hazai egyházzenei forrásgyűjtemény, főleg a 18. és a 19. századi magyar és magyarországi zeneszerzők vonatkozásában primér jelentőségű. A első kottákat az 1700-as évek közepén, Girányi Vencel orgonista és karnagyi kinevezése után szerezték be. Új műveket vásároltak, illetve másoltak le. Ezekre azért volt szükség, mert időközben a zenekar bővült, az 1786-os fizetési jegyzék szerint már 16 hivatásos muzsikusa volt az együttesnek, és főleg Bajzáth József püspök 1777-es kinevezése után nőttek a minőségi követelmények is.
A Morvaországi Kollovratek József 1784 körül került Veszprémbe. Fontos szerepe volt a kottatár bővítésében. 1791-ben elkészítette az első kottajegyzéket. Ezekben az években kerültek Joseph Haydn, Mozart, Bach Pleyel és mások művei a gyűjteménybe. További kottákkal gazdagították a gyűjteményt a helyi muzsikusok kottái is. Közülük Linzenpoltz Simon, Franciscus Gemin (aki később Kemény Ferencre magyarosította a nevét), Kleinmann József és Ruzitska Ignác nevét emeljük ki. A veszprémi székeskáptalan kanonokjai is kották adományozásával igyekeztek segíteni a székesegyház zenei életét.
A kottatárról a 19. században két katalógus is készült. Az első 1825-ben, a második 1852-ben. Ez utóbbiba később is folyamatosan bevezették a gyarapodást, utolsó bejegyzése az 1900-as évek elejéről való. A katalógusok mellett hat kötet "zenei napló", ún. Elenchus is található a kottatárban, amelyek vezetését 1825-ben Külley János őrkanonok rendelte el. Ő adott utasítást arra, hogy a kórusban külön lajstromot vezessenek, amelyben folyamatosan jegyezzenek be minden jelentősebb eseményt ami a székesegyház zenei életével kapcsolatban történt. Rögzítsék az előadott zeneművek pontos címét, valamint a későbbi azonosításhoz szükséges jellemzőit. A köteteket kisebb megszakításokkal 1941-ig vezették. Az Elenchusok forrásértéke óriási. A kutató páratlan bepillantást nyerhet a veszprémi székesegyház zenei életébe.
A kottatárat az 1970-es évekig a székesegyház bal oldali toronyszobájában az 1852-ben készült szekrényekben őrizték. Korábban itt tárolták a hangszereket is. 1970-ben az Országos Széchényi Könyvtárba szállították a kottaanyagot és ott szakszerűen feldolgozták. Feldolgozás után a gyűjteményt visszahozták Veszprémbe és az érseki palota épületében helyezték el, az Érseki Könyvtár egyik raktárában. Azóta a gyűjtemény a kutatók számára hozzáférhető.
1999-ben indult el az a munka, amely eredményeként Andódyné Pál Olga elvégezte az anyag tételes revízióját, az állományegyeztetést és elkészítette az olvasószolgálati, valamint raktári és szakkatalógust. Az állomány nyilvántartására és az olvasószolgálat segítésére elkészült az új számítógépes és cédulakatalógus. A számítógépes katalógus korszerűsítésén és internetes közzétételén jelenleg is dolgozunk. A kották tárolására szolgáló tékák restaurálását az idén fejezi be az OSZK-Soros Restauráló Műhely.
A szükséges anyagi források megteremtésében a Nemzeti Kulturális Alap és az Oktatási és Kulturális Minisztérium segítette a könyvtárat.
Michael Haydn: Graduale in festo S. Joannis Baptistae autográf kézirata a gyűjtemény féltve őrzött kincse: Ide kattintva meghallgathatja a művet