A kötet címoldala (Fotó: VFKL, 2022.)
A Veszprémi Érseki Könyvtár négy kódexének, kézírásos kötetének egyike Nágocsi Gáspár veszprémi kanonok kánonjogi kódexe.
A veszprémi székeskáptalan tagja a Somogy megyei Nágocs helységből származott, 1478 végétől lett a kanonoki testület tagja. Harminc év múlva lépett a dignitáriusok sorába: 1508 és 1510 között éneklőkanonok (a székeskáptalan harmadik méltósága), 1492-től haláláig az egymást váltó veszprémi püspökök vikáriusa volt. Ebben a tisztségében vezette az egyházmegyei bíróságot, ő ítélkezett a püspök nevében. 1500-ban Rómában járt, hogy kieszközölje VI. Sándor pápánál a káptalan és tagjai kiváltságainak megerősítését.
Ránk maradt kánonjogi munkáját a Panormitanusnak – és még számos egyéb módon – nevezett Nicolaus de Tudeschis palermói érsek 15. századi kommentárja alapján készítette 1501 és 1503 között. A kódex tartalmát Nágocsi kanonok pontosan megadja: „Panormitanusnak IX. Gergely decretális gyűjteményéről írt rövid tartalmi összefoglalása a magyarázat nélkül”.
A kódex a késő középkori Veszprém káptalani iskolájában a kánonjog kiemelt fontosságú oktatásának tanári segédkönyvéül szolgált. A kötet a veszprémi székesegyház elmenekített kincseiről 1571-ben Sopronban készített összeírásban is szerepel. Grafittal jelzett terjedelme 292 levél. Előzéklapján a bejegyzés: Seminarii Veszprimiensis ad S[anctam] Annam, 1818, vagyis a 19. század elején a veszprémi szeminárium könyvtárába tartozott. A Veszprémi Püspöki Papnevelő Intézet könyvtárának közel egy évszázaddal később, 1905-ben kiadott szakcímtárában 174. szám alatt szerepel a jogi munkák között. A Veszprémi Érseki Könyvtár állományában ma 44113 a raktári jelzete.
Oldalpár a kötetből (Fotó: VFKL, 2022.)
A kódex keletkezéséről, tartalmáról, céljáról rendkívül alapos ismertetést nyújt Erdő Péter Nágocsi Gáspár kódexe és a középkori veszprémi jogtanítás című, a Magyar Könyvszemle 1995. évi 2. számában megjelent tizenkét oldalas tanulmánya.