Biro MártonA Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár 18. századi leltárkönyve Padányi Biró Márton könyveinek jegyzékét tartalmazza. A püspök 1745–1762-ig töltötte be főpásztori tisztségét. Egyházmegyéjét Sümegről az általa építtetett rezidenciából kormányozta, ahol a kor igényeinek megfelelő könyvtárszobát rendezett be.

A leltárkönyv 607 kötetet tartalmaz, melyek többségét a korabeli feljegyzések szerint Bécsben szerezték be. Bíró MártonA könyvek mindegyikében kézírással szerepel a posszesszori bejegyzés latinul: Ex libris Martini Biró de Padány episcopi Veszprimiensis (Padányi Biró Márton veszprémi püspök könyveiből). A kötet a műveket szakcsoportosításban közli. Az első helyen szerepelnek a bibliák. A második csoportban találjuk a szentírásmagyarázatokat és az egyházatyák munkáit. Találkozunk itt Szent Ágoston, Szent Anzelm, Nagy Szent Gergely pápa, Szent Jeromos, Aquinói Szent Tamás és Nazianszi Szent Gergely műveivel. Ezt követik a hittudományi, erkölcstani, jogi munkák és a magyar történelem. Ezek között első helyen szerepel Bonfini Rerum Ungaricum decades című könyve. A következő csoportot az egyháztörténeti munkák és a prédikációkat tartalmazó kötetek alkotják. Biró Márton püspök teológiai és filozófiai jegyzetei zárják a leltárt. A legtöbb mű latin nyelven olvasható, a prédikációs kötetek között van több magyar nyelvű munka is.

Kuriózum a leltárkönyv elején található kronogramma, melyből a leltározás évét is megismerheti az olvasó:

Bíró márton eXpensis & rarIorI InDUstrIa
MartInI bIronII
eXqUIsItI, & IstI bIbLIotheCae
InsertI LIbrI,,
CLare DICaM,,
stoMaCho DeLICato
hosCe LIbros non CoMeDes.

Fordítása: „Biró Márton költségén és buzgó szorgalmával szerzett és könyvtárba bevett könyvek; előre jelzem, hogy kényes gyomorral ezeket a könyveket nem fogod megemészteni.” Az első négy sor együttesen, majd az ötödik, hatodik és hetedik sor külön-külön adja a leltározás dátumát (1751).