Könyvtárhasználati szabályzat
Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár
Veszprémi Érseki Könyvtár Könyvtárhasználati Szabályzata
(hatályos 2022. március 7-től)
A Veszprémi Érseki Könyvtár 65000 kötetes állománya magába foglalja a Püspöki Könyvtár, a Káptalani Könyvtár és a Papnevelő Intézet Könyvtára együttesen kezelt anyagát. Új nevét a Veszprémi Egyházmegye érsekségi rangra emelése – 1993 – után nyerte.
A Püspöki Könyvtár alapítása Padányi Biró Márton püspök nevéhez fűződik. Bíró Márton 1745-től 1762-ig volt a nagy kiterjedésű veszprémi egyházmegye főpásztora. Egyházmegyéjét Sümegről, az általa épített püspöki rezidenciából kormányozta. Tollforgató és olvasó egyéniség. Elhatározta, hogy sümegi palotájában könyvtárat hoz létre. Ebben a körültekintő munkában nagy segítségére volt bécsi megbízottja, Tessedik István nevű egyházi személy. Nagyon rövid idő alatt összeállt a 607 kötetből álló gyűjtemény és az 1751-es esztendő második fele a leltározás időszaka lett. A könyvek mindegyikében kézírással szerepel a posszesszori bejegyzés: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök könyveiből, 1751. Leltárkönyvében a műveket szakcsoportosításban közli. Elegáns elhelyezésük a püspöki rezidencia házi kápolnája melletti helyiségben történt.
Utóda Koller Ignác (1762-1773) a veszprémi püspöki palota építését megtervezteti, annak északi emeleti szárnyán, a kápolna mellett művészi bútorzatú könyvtárszobát létesít, amelynek polcain sorakoznak az általa vásárolt könyvek 1671 kötetben.
Különösen nagy gondot fordított a könyvtár fejlesztésére Hornig Károly. 1888-ban foglalta el püspöki székét, 1912-ben bíborossá nevezte ki X. Pius pápa. Budapesti és bécsi könyvkereskedője tájékoztatta a könyvpiac újdonságairól. Könyvtárával, könyveivel kapcsolatos összes munkát maga végezte. Az állományt halála után vették leltárba, melynek eredménye 17346 kötet. Ez a könyvanyag képezte/ képezi a Püspöki/ Érseki Könyvtár gerincét.
Veszprém két világháború közötti püspöke – Rott Nándor – oldotta meg Biró Márton, Koller Ignác és Hornig Károly könyvtárának együttes kezelését azzal, hogy Schwartz Róbert szertartóját könyvtárossá nevezte ki 1928-ban. Gondos munka eredményeként megvalósult a szerzői és szakkatalógus.
A káptalani és szemináriumi könyvtár háború utáni mostoha sorsa tette indokolttá a három könyvtár együttes kezelését. A könyvtár őrzi a székesegyház értékes kottatárát is, amely különleges 18-19. századi zenei dokumentumokkal rendelkezik. A kutatók nagyobb részének érdeklődési köre a helytörténet. A feldolgozás Corvina Integrált Könyvtári Rendszerben történik. A könyvtár nyilvános könyvtárként, nyitvatartási időben áll a kutatók, olvasók szolgálatában.
(hatályos 2022. március 7-től)
Copyright © 2024. All rights reserved.