Biró Márton püspök könyvtára

 A veszprémi püspöki könyvtár alapítása Padányi Biró Márton veszprémi püspök nevéhez fűződik. Biró Márton 1745-től 1762-ig volt a nagy kiterjedésű veszprémi egyházmegye főpásztora. Egyházmegyéjét Sümegről az általa építtetett püspöki rezidenciából kormányozta. – A korábbi – török idők alatti – püspökök könyvtárra nem gondolhattak. De általában Biró Márton idejében is hiányoztak a könyvtárak. Mária Terézia utasítja a főpapokat, hogy könyvtáruk legyen. Biró utasítás nélkül is az elsők között jár. – Tanulmányai befejeztével pályája gyorsan ível felfelé. 1723-ban plébános Bicskén, 1729-ben veszprémi kanonok és felsőörsi prépost, 1734-ben Acsády Ádám püspök helynöke és legbizalmasabb munkatársa, 1740-ben nagyprépost. Tollforgató és olvasó egyéniség. Püspöki kinevezéséig 9 munkája hagyja el a nyomdát, s ezt a számot püspöksége alatt még 20-szal gyarapította. Hivatásának ezen állomásai széles látókört követeltek meg tőle. S ezt a könyvek biztosították számára. Elhatározta, hogy sümegi palotájában könyvtárat hoz létre. Ebben a körültekintő munkában nagy segítségére volt bécsi megbízottja, Tessedik István nevű egyházi személy. Tessedik 1750 novemberétől levélben tájékoztatja Birót a megjelent könyvekről, azok áráról, a közeli aukciókról és azok kínálatáról. S még kéri a püspököt arra is, hogy közölje vele, hogy melyek azok a művek, amelyeket szívesen látna könyvtárában. Biró ezt meg is teszi. S egyik levelében még tájékoztatja megbízottját a könyvek küldésével kapcsolatos módszerről is. Tessedik a könyveket egy lezárt és lepecsételt ládában a győri ferencesekhez küldje, ahonnét azokat továbbítják Nyúlra a tiszttartónak. A fuvarosok megszerzésére pedig a legjobb alkalom: Bécsben a Fehér Farkas vendégfogadó, ahol a győri fuvarosok szoktak tartózkodni. A Sümegre történő szállítás pedig már a nyúli tiszttartó feladata. Biró minden alkalommal nagy örömmel nyugtázza megbízottja levelét, különösen a könyvszállítmányt, melyet minden esetben tételszerűen fel is sorol. Nagyon elégedett megbízottja munkájával és figyelmessége jeléül még somlói bort is küld neki. Nagyon rövid idő alatt összeállt a 607 kötetből álló gyűjtemény és az 1751-es esztendő második fele a leltározás időszaka lett. A könyvek mindegyikében kézírással szerepel a posszesszori bejegyzés latinul: Ex libris Martini Biró de Padany episcopi Veszprimiensis, anno 1751. – Padányi Biró Márton veszprémi püspök könyveiből, 1751. – A műveket szakcsoportosításban közli. Első helyen szerepelnek a bibliák. Az első tétel egy ritka nagyságú – rarae magnitudinis – biblia, melyet Lyonban adtak ki 1550-ben. A harmadik tételben egy magyar nyelvű biblia szerepel, mely minden valószínűség szerint a Káldi-féle fordítás bécsi – 1626-os kiadása. A második csoportban találjuk a szentírásmagyarázatokat és az egyházatyákat. Találkozunk itt Szent Ágoston, Szent Anzelm, Nagy Szent Gergely pápa, Szent Jeromos, Aquinói Szent Tamás és Nazianzi Szent Gergely műveivel. – Ezt követik a hittudományi, erkölcstani és jogi munkák. – Szép számmal képviselt a magyar történelem. Első helyen szerepel Bonfini Magyarország története „Rerum Hungaricarum Decades” címmel. – A magyar történelem után következnek az egyháztörténeti munkák, végül a prédikációkat tartalmazó kötetek. – Biró teológiai és filozófiai jegyzetei zárják a leltárt. A legtöbb mű latin nyelven olvasható. Van magyar nyelvű munka is, melyek leginkább prédikációs kötetek. Pl. Illyés István ünnepnapokra készített prédikációi, majd Landovics István vasárnapi szentbeszédei. Az előbbi 1708-ban, az utóbbi 1689-ben jelent meg Nagyszombatban. Szerepel a gyűjteményben egy ősnyomtatvány is a XV. Századból: Plinius „Historia naturalis”-a – természettudományi enciklopédiája. A mű 1499-ben Velencében látott napvilágot. Az első század e tehetséges szerzője saját bevallása szerint nagyon sok munkából gyűjtötte össze könyve tartalmát. Első részben a világ matematikai és fizikai leírásával foglalkozik. Szó van itt a napról, holdról, csillagokról, csillagok hullásáról, üstökösökről, napfogyatkozásról, holdfogyatkozásról, a földről, a föld keringéséről és forgásáról, majd a tengerekről, tavakról és folyókról. – Ezt követi a földrajz. Ismerteti az akkor ismert egész világot: Európát, Ázsiát és Afrikát. Még Pannónia és a Balaton is szerepel a műben. Aztán folytatja az embertannal, állattannal, növénytannal, sőt még a gyógyszerekkel is foglalkozik. A leltárban szereplő művek elhelyezése a püspöki rezidencia házi kápolnája melletti helyiségben történt. Biró a királynőnek 1756-ban többek közt azt is írja, hogy asztalán takarékoskodott, csakhogy a püspöki könyvtár számára berendezésről gondoskodhasson. A következő évben boldogan sorolja fel a kancellárhoz intézett levelében alkotásait, köztük a sümegi könyvtárat, amelyet rendkívül elegáns stukkó, értékes festmények és berendezések ékesítenek. A sümegi könyvtár Biró halála után hosszú ideig nélkülözte a gazda gondoskodását.